A Disney hercegnők jellemfejlődése – avagy hogyan változtak a mesehősnők az elmúlt évtizedekben
Ahogy nőnek a gyermekek, folyamatosan változnak az igényeik a mese hosszára és tartalmára vonatkozóan. A legjobb a meseolvasás, de bizony manapság már nehéz kikerülni a tv és a digitális technika adta mese-élményt. A mese-és animációs filmek szereplőire már egész iparágak épültek, ha nem is ismerünk egy-egy mesét, találkozhatunk velük a különböző fogyasztási cikkeken, a tusfürdőktől elkezdve a szalvétákon át az iskolaszerekig. A világ egyik legismertebb mesegyártó vállalata pedig a Walter E. Disney által 1923-ban alapított Walt Disney Company. Az eredeti cég mára már jócskán átalakult, de az nem változott, hogy különböző forrásokból merítenek a mesék témáihoz (legendák, népmesék, Andersen, Grimm vagy egyéb műmesék), jellegzetes karaktereiket pedig világszerte ismerik, legyenek azok akár a legkorábbiak is.
Mozaiknak lenni – 2. rész
Az utóbbi években a válás és az új, együttélésen alapuló partnerkapcsolatok kialakításának lehetőségével egyre többen élnek, így nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolatok alakulásának megváltozott dinamikáját. Hiszen ha valamelyik félnek már gyermeke van, a párkapcsolat fejlődési fázisai másképpen alakulnak, mint amikor gyermektelenek kezdenek közös életet. A KSH e témával foglalkozó online kiadványa szerint a válások száma az utóbbi években csökkent, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a számok „csupán” a hivatalos házasságban élőkre vonatkoznak, azaz sokkal többen élhetnek mozaikcsaládban, mint azt a statisztikai adatokból gondolhatnánk.
Mozaiknak lenni – 1. rész
Mozaikcsalád. Sokat halljuk ezt a kifejezést, de mit is jelent pontosan? Nagyon nehéz meghatározni, már csak azért is, mert a család definiálása sem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre tűnik. Ahány szerző és irányzat, annyiféle definíció. Egészen más jelentése van a családnak jogi, biológiai, gazdasági vagy akár pszichológiai értelemben, csak hogy a legalapvetőbb megközelítési módokat említsük.
Szélhámos szindróma
„Á, csak véletlenül sikerült!” „Nem is tudom, miért választottak ki.” „Ötöst kaptam, de szerencsém volt!” „Pont tudott valaki segíteni!” „Azért vettek fel, mert a jó fej HR-es volt ott a meghallgatáson.”
Ilyen, és ehhez hasonló mondatokat gyakran hallunk a környezetünkben. Nem is gondolnánk, hogy ezek a kijelentések akár komoly szorongásokon alapulhatnak.
Őszintén az örökbefogadásról - könyvajánló
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van. Küzdelmes sorsok – személyes történetek az örökbefogadásról
„Zsiga mondta, tízéves kora körül. „Nem vagy az anyám!”, és döngő léptekkel felment. Mondtam, hogy hát, nem, de mégis.”
A Bookline könyvek gondozásában 2020-ban megjelent hiánypótló kötet nagyszerűen mutatja be az örökbefogadás rögös útját, mind az örökbeadó és az örökbefogadó szülők, mind az örökbefogadott gyermekek szemszögéből. Ez az idézet nagyon jól összefoglalja az örökbefogadás ellentmondásosságát.
